1/100: Kicsúszott

Hányszor gondolunk hasonlót, legfeljebb nem írjuk le… Közösségi média, bejegyzés alatt komment: “Te figyu, az idővonaladra nem tudok írni. Ez hogy lehet?” Hirtelen feltűnik a három pont, ami azt jelzi, hogy valaki ír. Majd megjelenik a válasz: ” Mert egy paraszt vagy” majd kb. 3 másodperc után eltűnik. Én meg azon gondolkodom, mennyi esélye volt hogy pont annak a bejegyzésnek a kommentjeit olvasom pont abban a három másodpercben, és vajon hány ilyen őszinteségi roham száll el észrevétlenül minden nap…

Reklámok

Városos-országos érdekességek II

Egy korábbi bejegyzésben már felsoroltam pár érdekes földrajzi helyzetet, de a listát folytatni terveztem anno. Mivel mostanában elég nagy volt az érdeklődés az eredeti bejegyzés iránt, ezt most meg is teszem. Itt már azonban nem csak európai példák fognak szerepelni.

Kettőzött helynevek Máltán

Málta miniatűr országa két nagyobb lakott szigetből áll. Nyelvük és kultúrájuk egységes, ám a kompközlekedés miatt földrajzilag, és a történelem folyamán időnként politikailag is, egymástól is elszigeteltek voltak. Ez máig látható módon megnyilvánul többek között abban, hogy rengeteg helynév – legyen azok eredete köznév (használati tárgy, növény, a helyre jellemző vonás) vagy tulajdonnév (személynév, szentek neve) – pontosan kétszer létezik az országban: Malta és Għawdex (Gozo) szigetén. A legismertebbek Rabat (‘előváros’: mindkét sziget ősi székhelyén), Żebbuġ (‘olajbogyó’ két község), Santa Luċija (két község), Mġarr (község ill. kikötő), de a teljes lista 100-as nagyságrendben mozog.

mc4a1arr_malta

Mġarr község Malta szigetén. Fotó: Rolf Krahl, Wikimedia

malta_gozo_mgarr_bw_2011-10-08_09-29-17

Mġarr kikötője Għawdex (Gozo) szigetén. Fotó: Berthold Werner, Wikimedia

Terra nullius

Az ember a földgömbre pillantva könnyen azt gondolhatja, hogy ma már az egész földet felosztották egymás közt az államok. Ez döntő többségében igaz is, mégis maradtak olyan területek, amelyekre – általában földrajzi adottságaik miatt – egyetlen ország sem tart igényt. Ezeket nevezi a földrajz latinul terra nulliusnak (kb. “senkiföldje”). A legnagyobb ilyen terület a Nyugat-Antarktisz, a legközelebbi jelentős pedig بير طويل‎ vagy Bīr Ṭawīl Egyiptom és Szudán között. Utóbbin egyébként egy amerikai üzletember 2004-ben kikiáltott egy független mikronemzetet, de ezt az igényét – a területre továbbra sem igényt tartva – egyetlen állam sem ismerte el. Azóta egy orosz és egy indiai vállalkozó is “államot” akar itt létrehozni.

bir_tawil_250_txu-oclc-6594739-nf36-11

A Bi’r Tawīl (fekete körvonal) katonai térképe 1960-ból

A hozzánk legközelebbi de facto terra nullius Siga és három kisebb terület Szerbia és Horvátország között. Ezek eredete a két ország határvitája, Szerbia ugyanis az eredetileg a Duna-meder közepén meghatározott határt szeretné a Duna mai (szabályozott) medrébe tolni, ezzel jelentős területekhez jutna Horvátország rovására. A horvátokhoz jutó szerb területekre viszont nem tartanak igényt, ezek azonban jogilag mégsem számítanak terra nulliusnak, hiszen a két ország egy bíróságtól várja a vita és a területek hovatartozásának eldöntését. Ugyanakkor egy cseh aktivista itt is létrehozott egy “mikronemzetet”.

1024px-croatia_serbia_border_backa_baranja-svg

Vitatott területek Horvátország és Szerbia között. A sárga területekre mindkét ország igényt tartana, a zöldre egyik sem. Térkép: Tomobe03, Wikimedia

Főváros? Minek

Nauru a világ egyetlen országa, amelynek hivatalosan nincs fővárosa. Ezt a listák, útikönyvek, jegyzékek azzal hidalják át, hogy a parlamentnek helyet adó Yaren kerületet adják meg de facto fővárosnak.

nauru_satellite

Nauru műholdképe. A parlament a kifutópálya és a tenger között áll a Yaren kerületben

Az önálló terület, ami nem önálló

Jervis Bay neve valószínűleg nem mond sokat. Legalábbis biztosan nem sorolnám fel, ha Ausztrália önálló alkotórészeit kérdeznék tőlem. És valóban, csak független, de kicsit sem önálló. Az Új-Dél-Wales nyugati partján található kis félsziget kis kiegészítő “juttatás” volt Canberra részére a szövetségi főváros létrehozásakor, hogy annak is lehessen tengeri kijárata. Területileg azonban nem függ össze vele, így a célnak sosem felelt meg. Ráadásul idővel névleg független területté szervezték, így a Fővárosi Területnek sem része többé. Ellenben túl kicsi ahhoz, hogy minimálisan is önálló tudjon lenni, a szomszédos települések és Új-Dél-Wales látja el a közszolgálati feladatokat. Saját képviselői sincsenek, a Fővárosi Terület Fenner körzetének delegáltja képviseli a parlamentben.

Egyetlen szempontból viszont egyeduralkodó Ausztráliában. Ugyanis minden katonai bírósági ügyben (még ha Ausztrálián kívül történt is az eset) a Jervis Bay Territory törvényei érvényesek. Oka, hogy itt van még érvényben két, ilyen esetekben releváns törvény. Viszont a tárgyaláshoz már a Fővárosi Terület infrastruktúráját használják…

1024px-csiro_scienceimage_8259_jervis_bay

Jervis Bay légifelvételen. A JB terület az előtérben lévő erdős félsziget és környéke. Fotó: CSIRO, Wikimedia

Szombathely zászlaja

Roman Mars már emlegetett TED-előadása indított arra, hogy a saját “nevelő”városom, Szombathely zászlójának utánanézzek. Igen, utánanézzek, mert fogalmam se volt róla, létezik-e. Figyelem, a bejegyzés nem hivatalos javaslat, senkinek semmiféle érzelmi kötődését nem szeretném sérteni a városhoz, a címerhez vagy bármi egyébhez! (Sőt, pont az ellenkezője lenne a célom)

Bővebben…

Hogyisvanez? Templomrombolás

Újra és újra körbejárják a közösségi médiát és a “konzervatív” sajtót az olyan hírek, hogy “Megint lebontottak egy templomot, hogy helyet csináljanak egy parkolónak”. Persze mindig ki van emelve, melyik nyugat-európai országban. A németek lebontják a templomaikat. A franciák lebontják a templomaikat. Jól hangzik (annak aki ezt akarja hallani), de azért ez sem annyira egyszerű. Elismerve és komolyan véve a világban jelenlévő keresztényüldözés tényét, azért motoszkált bennem, hogy talán nem csak ez lehet az ok.

Itt most annak a két példának néztem utána, amik Facebookon újra és újra szembejöttek: a franciaországi Abbeville Szent Jakab templomának és a németországi Erkelenz-Immerath Szent Lambertus templomának.

Bővebben…

A másik szemében

Állandó küzdelmet folytatok az elemekkel. A saját belső elemeimmel. Olyan ez, mint egy labirintus. Ellenben személyiségemben is próbálok 203 centi lenni, és át-átkukucskálni a falak fölött, vajon merről látom a kijárat fényét, hogy teljesen mégse veszítsem el az irányt. Két fontos pillért határoztam meg magam számára, amelyekre ezeket a fejlődési “projektjeimet” építeni tudom.

Bővebben…

Az én Magyarországom: Potya

Kiskapuk, nyitva hagyott sorompók, fél füllel hallott információk… olyan pillanatok, amikor a magyar ember “találékony” lesz. Az a bajom vele, hogy nem csak hogy megteszik, de túl sokan büszkék is rá. Vagy mint ebben az esetben, szégyenkezés helyett dühöngnek, ha nem engedik nekik. Eredetileg – mint egy pillanatnyi elkapott jelenetet – az 1/100 rovatba szántam, de aztán annyi mindent előhozott belőlem, hogy mégis ide kerül. Bővebben…